MÁJUS
- Jeremiás Lévi törzséből származott. Egyike a 4 nagyprófétáknak. Egyiptomban, Tafnász közelében agyonkövezték Kr.e. 590-ben, miután mintegy 30 évig prófétált. Ő mentette meg a frigyszekrényt 586 körül, amikor a babilóniaiak Jeruzsálemet elfoglalták.
- Nagy Szt. Atanáz ereklyéinek Alexandriából Konstantinápolyba való átszállítása. (Ünnep: jan. 18.) – Borisz Bulgária első királya és megtérítője (843-888). – Borisz és Gleb ereklyéinek átvitele. (Ünnep: júl. 24.)
- Timóteus és Maura keresztre feszítve lettek vértanúk 286-ban. Házastársak voltak.
- Pelágia Diocletianus alatt halt vértanúhalált egy izzó vas-ökörben 288-ban. Egy másik Pelágia erkölcstelen életű nő volt, de megtért. az Olajfák hegyén folytatott vezeklő életet 457-ben bekövetkezett haláláig.
- Irén Licinius és Licinia királyi pár leánya volt. Megtérése után Efezusban szenvedett vértanúságot 315-ben.
- Jób ábrahám leszármazottja. Szülei Záre és Boszorra voltak. Sokat szenvedett, de kiállta a próbákat, hűséges maradt Istenhez.
7.
- A Szent Kereszt megjelenése az égen 351-ben történt ezen a napon, amikor szépen ragyogó csillagok között tűnt fel a Kereszt 9 óra tájban. Ágai a Golgotától az Olajfák hegyéig értek.
- Ákos 299-ben szenvedett Bizáncban.
- Quadratus vértanú Nikodémiában szenvedett Decius és Valerianus alatt.
- János apostol és evangélista mai ünnepe a „manna”. Efezusi sírjáról gyógyerejű bogyókat szedtek a hívek, amit mannának neveztek el. (Ünnep: szept. 26.)
– Arzén a római egyház diakonusa volt. A pápa Konstantinápolyba küldte Teodosius császár fiainak nevelésére. Mivel eredménytelen maradt, magányba vonult és remeteként fejezte be életét 95 éves korában 449-ben, Canopéban.
- Izajás próféta a 4 nagypróféta egyike, Ámosz fia. Ozeás király idejében kezdte jövendöléseit. Kr. e. 681-ben Manasszesz király idejében halt vértanúhalált.
Kristóf Cecius alatt szenvedett vértanúságot 250 körül.
- Simon apostol a „buzgó” (vagy „zelóta”) melléknevet viselte. Kánai származású volt, a 12 apostol egyike.
- Konstantinápoly alapítása: A város alapjait Nagy Konstantin 328. november 20-án tétette le, s 330. május 11-re épült fel. Ekkor avatták fel.
Mócius macedóniai pap volt, Diocletianus alatt 288-ban fővesztésre ítélték.
Metód morvaország és Pannónia érseke, Cirillnek a testvére. 885-ben hunyt el. (Ünnep: július 7.)
- Apifaniosz Szalamisz püspöke. Hilarionnak és Jeromosnak jó barátja s az eretnekek nagy ellenfele volt. 403-ban halt meg.
Germanosz konstantinápolyi pátriárkát 730-ban Izauri Leó az ikontisztelet miatt száműzte. Így halt meg 733-ban. Egyesek őt tartják az Előszenteltek liturgiája összeállítójának.
- Glicéria Trajanopoliszban szenvedett vértanúságot 141-ben.
Sándor pedig 298-ban Cipruson.
- Izidor Decius alatt Chiosz szigetén lett vértanú 250-ben: kútba dobták, majd karddal kivégezték. A kút gyógyerejű lett.
- Pakhómiosz előbb pogány katona volt, majd megtérve remetének állt. Szerzetesfőnökké választották. Szabályzatot is írt nekik. 346-ban halt meg.
Achillesz larisszai érsek a 6. században hunyt el.
- Tivadar Pakhómiosz utóda volt a remete-telep főnökségében. 368-ban halt meg.
Vitus, Modest és Kreszcensz vértanúk Valérianus alatt szenvedtek vértanúságot 290-ben.
- Andronik és Junia apostolokat Szt. Pál mint rokonait és fogolytársait említi. A 72 tanítvny közé tartoztak. Vértanúk lettek.
- Péter, Dénes, Krisztina, András, Pál, Benő, Paulin és Herákliusz Decius alatt szenvedtek 250-ben.
Teodót vértanú és a hét szent szűz: Alexandra, Tekuza, Klaudia, Falina, Eufrázia, Matróna és Julia 304-ben lettek vértanúk Diocletianus alatt.
- Patrik és társai: Ákos, Menánder és Plién a hitehagyott Julianus alatt szenvedtek 363-ban.
- Tallaleusz ingyenes orvos volt, de a pogányoktól való félelmében csak titkon gyógyított. Kilikiában lett vértanú 284-ben, társaival együtt.
- Konstantin és anyja, Ilona társapostolok. Konstantin az elő keresztény császár. Megszüntette a keresztényüldözést. Új fővárossá tette Bizáncot, s azt magáról Konstantinápolynak nevezte el. Keresztény építkezésekbe kezdett. Az édesanyja, Ilona császárné találta meg Jeruzsálemben a Szent Keresztet.
- Baziliszk Tiro Szt. Tivadar (Ünnep: február 17.) unokaöccse. Maximianus alatt szenvedett vértanúságot 308-ban.
- Mihály előbb szerzetes volt Szt. Taráz monostorában, majd szinnadoni püspök lett. Örmény Leó száműzte az ikontisztelet miatt, ahol meg is halt 826-ban.
- Simeon szinte gész életét oszlopon állva töltötte el vezeklőként. Antiochia közelében a Csodálatos helyen egy magas oszlopon 45 évig, haláláig állt. 574-ben hunyt el.
Melétiosz, Sztratilát, János, István és 1128 vértanú 154-ben szenvedtek.
- Keresztelő János fejének harmadik megtalálása 867-ben történt Komaneszben. Ignác pátriárka találta meg s vitette át Konstantinápolyba Mihály császár és Teodózia császárné idején.
- Kárposz apostol Szt. Pál társa, a 72 tanítvány egyike. A trákiai Bereában volt pürpök. 59-60 körül szenvedett vértanúságot.
- Hellád fölszentelt vértanúnak csak ereklyéi átviteléről tudunk.
Terapón néven két szentet is tisztelünk. Az egyik ciprusi püspök volt és Maximianus alatt lett vértanú 289-ben. A másik Szárdeszben volt pap, ott is ölték meg.
Didim és Teodóra Alexandriában, 303-ban szenvedtek.
- Eutichész melitinéi püspök az apostolok tanítványa volt. Kis-Örményországban lett vértanú.
Nicetás kalkedoni püspök 836-ban hunyt el. Az ikontiszteletért lett száműzve.
- Teodózia konstantinápolyi szerzetesnő az ikonok tisztelete miatt lett vértanú 826-ban.
Egy másik Teodózia 307-ben szenvedett a palesztinai Cezáreában. A bíróság elé állítva kérte a keresztényeket, hogy emlékezzenek meg róla. Ezért kegyetlen megkínzatás után kivégezték.
- Izsák a konstantinápolyi Szt. Dalmát kolostor alapítója és főnöke volt. Elődje volt Dalmátnak, a kolostort mégsem róla nevezték el. 383-ban hunyt el.
- Hermiosz vértanú katona volt a kappadókiai Komaneszben. Antonius Pius császár alatt szenvedett vértanúságot 141-ben.
Hermeász apostol a 72 közül való, akit Szt. Pál a Rómaiakhoz írt levelében (16,14) említ.